A város mint a társadalom és a közösség kapcsolata

A városok vagy városrészek „negyedik bőrként” értelmezhetők. A test, a ruházat és a lakhatás mellett a város kontextusa az, amely védelmet nyújt a külső csapásokkal szemben, „összetartja” a társadalmi struktúrákat, ugyanakkor lehetővé teszi a szabadságok kibontakozását és növekedését. A város egyszerre esély és kihívás a társadalmi befogadásra. Kulturális lehetőségeket, tereket biztosít a kreativitás, a társadalmi kapcsolatok, az inspirációk, a szocializáció és a megosztás helyszínei számára. Ez ellentétben áll a dzsentrifikációval, a bérleti díjak emelkedésével, a szegregációval és nem ritkán a társadalmi elszigetelődéssel.

A hovatartozás és a társadalom gyakran a közösség fogalmában gondolkodik. A közösség megélése azonban a nagyfokú munkamegosztás, a specializáció, a fogyasztás és az elidegenedés miatt elvontá válik. Ezért az egyes ember feladata, hogy integrációját vagy „csoporthoz tartozását” maga szervezze meg. Ezzel egyidejűleg a család és a „törzs”, olykor a vallás (újra) jelentőséget kap.

Európa nem képzelhető el a városai nélkül. Ezek a városok a kultúra, a gazdaság, a tudomány, a politika és az uralomtól való függetlenedés, azaz a demokrácia fejlődésének központjai voltak és maradtak. Minden városnak megvan a maga FLAIR-ja, és az európai városok különleges módon tükrözik a kontinens gazdagságát.

A projektben firenzei, budapesti, szkopjei és berlini tanulók és felnőttoktatók dolgoznak együtt. Feltárják, hogy mi jellemzi a saját és a többi város FLAIR-jét. Mik a vágyaik és álmaik egy élettel teli és szép várossal kapcsolatban? Mit jelent számukra a befogadás? És mi lenne vagy mi az ellentéte?